FELVÉTELIVEL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK

2013. december 15-ét követően jelenik meg a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató című, az Oktatási Hivatal (OH) által szerkesztett országos kiadvány, amely tartalmazza a felvételi eljárással kapcsolatos alapvető és fontos tudnivalókat. Kérjük Önöket arra, hogy alaposan tanulmányozzák át ezt a kiadványt!

Fontos:

  • A felsőoktatásba egységes rangsorolás alapján lehet bekerülni azért, hogy a legjobban felkészült és legjobb teljesítményt nyújtó jelentkezők kezdhessék meg hallgatóként tanulmányaikat. A már oklevéllel rendelkezőknek lehetőségük van az oklevél minősítése alapján történő pontszámításra.
  • A jelentkezés kizárólag elektronikus úton (e-jelentekezés) történhet. A jelentkezéskor meg kell határozni a jelentkezések elbírálási sorrendjét, amelyet a felvételi eljárás során egy alkalommal meg lehet változtatni. A jelentkezéshez minden szükséges dokumentum másolatát és igazolást csatolni kell, a később készhez kapott igazolásokat a megadott határidőig pótolni lehet. A felvételi eljárás díja 9000.- Ft, amely három állami ösztöndíjas (és/vagy önköltséges) képzésre történő jelentkezést tesz lehetővé- Célszerű, ha kihasználják ezt a lehetőséget! (Az ennél több helyre történő jelentkezésért további összegeket kell fizetni.)
  • A jelentkezési határidő: 2014. február 15. A kar keresztféléves képzést nem indít!
  • Pontszámítás: 400+100-as pontrendszer alapján. Az oklevéllel jelentkezőkre is ez a pontszámítás vonatkozik.
  • A hozott pontok helyett tanulmányi pontokat számítanak. A számításnak azonban nincs időkorlátja.
  • A 2014-es felvételinél jogász szakon (nappali és levelező munkarendes képzésnél egyaránt) egy emeltszintű érettségi tárgy megléte kötelező!!! Nem kötelező az emelt szintű érettségi letétele annak, aki oklevéllel rendelkezik és pontszámítását az oklevél minősítése alapján kérelmezi.
    Emelt szintű érettségi tárgy lehet: történelem és magyar vagy idegen nyelvek közül: angol, francia, német, orosz, spanyol, olasz, latin.
  • A jogszabályban meghatározott felvételi minimum pontszám 240-ről 260 pontra emelkedett (többletpontok nélkül)
  • A szerzett pontok helyett az új szabályozás érettségi pontokról beszél, melyet az érettségi vizsgatárgyakból kell számítani.
  • Változatlan a kötelező többletpontok rendszere.
  • Előnyben részesítés (összesen max. 40 pont): a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, fogyatékkal élő és gyermekét gyes-en, gyed-en stb. gondozó jelentkező számára jár. A hátrányos helyzetű 20 többletpontot kap, a halmozottan hátrányos helyzetű további 40, a fogyatékkal élő 40, a gyes-en gyed-en lévő szintén 40 többletpontot kap.

Nyílt napok a karon:
2013. december 4. 10:30
2014. február 5. 10:30

Helye:
Pécs, 48-as tér 1.
II. emelet; Dr. Halasy-Nagy József Aula

Diploma után – A frissdiplomás jogászok elhelyezkedési esélyeiről

KarrierNincs túlképzés jogászokból. Épp ellenkezőleg: bővíteni kell a kapacitást – állítják a szakértők. A Frissdiplomások 2012 című tanulmány szerint a leggyorsabban jogi diplomások helyezkednek el, és közöttük a legalacsonyabb munkanélküliek aránya.

A Szalay Gyula, a Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának docense és Kocsis Miklós, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának adjunktusa által a Felsőoktatási és Tudományos Tanács számára készített elemzés arra hívja fel a figyelmet, hogy a munkaerőpiacon csaknem 55 ezer jogász tevékenykedik, és ebből 34 ezren állami funkcióhoz kapcsolódó munkakörben dolgoznak. Az elemzés szerint a jogász életpályája hossza átlagosan 35 esztendő, vagyis minden évben több mint ezerötszáz friss diplomásnak kell kilépnie az egyetemekről ahhoz, hogy biztosított legyen a reprodukció. Ehhez a felvételi oldalon – húszszázalékos lemorzsolódással számolva – legalább évi 1800 fős kapacitás szükséges. Ha csak az állami igényt vesszük, akkor is évente legkevesebb kilencszáz hallgatót kellene felvenni támogatott képzésre. „Ennél alacsonyabb létszám az állami funkciók gyakorlását már közvetlenül gátolja, tehát az államilag finanszírozott létszám ennél kevesebb nem lehet” – hangsúlyozza a két szakember.

Mezey Barna, az ELTE rektora szerint a végzett jogászokat felszívja a piac, nem jelennek meg a munkanélküli diplomások körében. Megtalálják a helyüket, szakosodnak, másoddiplomát szerezve a társadalmi élet más területein helyezkednek el. Bármennyire hihetetlen, a végzett jogá szok kétharmada nem az igazságszolgáltatás szakterületein dolgozik. “Természetesen nem állítom, hogy nincs túlképzés, de a jogvégzett munkaerőre elképesztően nagy az igény. Meggyőződésem, hogy ez talán a legjobban konvertálható, leg hasznosabb humán társadalomtudományi diploma” – vélekedett a jogtörténész, aki 2000 és 2008 között az ELTE Állam-és Jogtudományi Karának dékáni tisztségét is betöltötte.

A számok alátámasztják az egyetemi vezető állításait. Frissdiplomások 2012 című, idén tavasszal publikált tanulmány szerint a leggyorsabban jogi diplomások helyezkednek el, és közöttük a legalacsonyabb munkanélküliek aránya. Az elemzés rámutatott arra is, hogy a diplomaszerzés abszolutórium utáni kitolódása az átlaghoz képest (32 százalék) jelentősebb arányú a bölcsész, gazdaságtudományi, művészeti és jogi területeken. Az abszolutórium után közvetlenül a jogi végzettek 35,2 százaléka nem szerez diplomát. A „nyelvvizsga-probléma” alapvetően a főiskolai és BA/BSc szintekről kilépők körében meghatározó, míg az egyetemi és az osztatlan képzések végzettjeinél más okok dominálnak. E tekintetben a jogi végzettek állnak az élen: 59 százalékuk nem nyelvvizsga hiánya miatt halasztja el a diplomaszerzést.

Az is figyelmet keltő adat, hogy a végzettség megszerzésekor a jogászok csaknem fele (49,4 százaléka) már főállású munkaviszonnyal rendelkezett. A munkaerő-piaci kilépéskor tehát az esetek jelentős részében nincs szó éles váltásról, hiszen a végzettség megszerzése már főállású munkaviszony mellett történik. A végzettek visszajelzései alapján egy átlagos frissdiplomás az első munka betöltéséig átlagosan 32 kapcsolatfelvételt kezdeményez (ebben benne van az önéletrajz küldése, telefonos kapcsolatfelvétel, vagy a hirdetésekre adott válaszok) amelyből azután csupán öt realizálódik (ennyi esetben veszi fel a kapcsolatot a jelölttel a munkáltató). A statisztika szerint a jogi végzettségűek jóval kevesebb kapcsolat-kezdeményezéssel (átlagosan 22,6) jutnak el az első munkájukig, azaz az átlagnál jóval kisebb aktivitást igényel számukra a munkára találás, mint a többieknek.

Egy frissen végzett jogász átlagosan 3,79 hónapot tölt munkakereséssel, másként fogalmazva: ennyi idő telik el a diplomaszerzéstől az első munkába állásig. Az is nagyon is érdekes, hogy a jogász álláskeresők hogyan jutottak első munkájukhoz: 54,9 százalékuk formális úton (álláshirdetéssel, önéletrajz-küldéssel), 39,4 százalékuk személyes ismeretség révén (ajánlás, gyakorlati hely, korábbi munkakapcsolat) és csak 5,7 százalékuk egyéb megoldással.

A vizsgált időszakban a 25-54 évesek, vagyis az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 10,5 százalékos volt. Ehhez képest a friss jogi diplomások mindössze 4,6 százaléka tartozott a munkanélküliek közé. (Ez az arány például a bölcsészettudományi diplomával rendelkezők körében 9 százalék volt.)

Az alkalmazás formáját tekintve kiderült, hogy a vizsgált képzési területek közül a jogászok esetében volt a legalacsonyabb (3 százalék) az alkalmi, illetve megbízási jellegű munkát vállalók, míg az egyik legmagasabb (87,1 százalék) az állandó jellegű és határozatlan idejű jogviszonyban dolgozók aránya. Az újonnan végzett jogászok több mint fele (57,9 százaléka) közalkalmazottként vagy köztisztviselőként helyezkedett el.

A diplomás pályakövetési kutatásokban igen izgalmas kérdés az illeszkedés témaköre, amely egyrészt a munka és a tanulmányok közti kapcsolatot (horizontális illeszkedést), másrészt a diploma és a munkához szükséges végzettségi szint kapcsolatát (vertikális illeszkedést) vizsgálja. Mindkét illeszkedés tekintetében kedvezőek a jogi diplomások mutatói: a nem felsőfokú tanulmányai szakterületén dolgozók aránya a jogászoknál az egyik legalacsonyabb (12,5 százalék), mint ahogy köztük a legkisebb a felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya is (11 százalék).

A frissdiplomások közül a jogászoknak volt a legkevesebb mellékállásuk (6,2 százalék) és a művészeti végzettségűeknek a legtöbb (36,3 százalék). Ami a nyelvismeretet illeti, a jogi végzettségűek 88,5 százaléka angolul, 67,5 százaléka németül, 19,9 százaléka franciául tud legalább alapszinten. Az angol nyelvet a férfiak, a franciát pedig a nők beszélik az átlagot meghaladó arányban. A német nyelvnél nincs jelentős eltérés a két nem végzettjei között.
A diplomázás után külföldi munkát vállalók aránya képzési területenként nagyon differenciált képet mutat – a legmagasabb a műszaki, informatikai diplomások aránya (14 százalék), és a legalacsonyabb a jogi diplomásoké (4,7 százalék), ráadásul a jogászok nagy része (57,3 százaléka) nem jogi munkakörben helyezkedik el.

A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) adatai szerint 2011-ben egy frissdiplomás jogász nettó havi 132-174 ezer forintot keresett. A fizetések végzettségi hely szerint is szóródnak: az ELTE Állam- és Jogtudományi karán végzettek átlagosan 174 ezer forintot, míg a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán végzett hallgatók 132 ezer forintot kaptak.

A jövedelmi különbségek nemcsak területi, hanem a nemek közti viszonyban is megjelennek. Az adatok arról árulkodnak, hogy akad még teendő az emancipáció terén: a Magyarországon foglalkoztatott frissdiplomás férfiak átlagosan havi 45 ezer forinttal többet keresnek a női diplomásoknál.

Forrás: Jogi Fórum / Sereg András

A pécsi jogi kar ott lesz az EDUCATIO Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon Budapesten 2014. január 16-18 között.

Educatio 2014Az ingyenesen látogatható börze különösen hasznos a felvételiző diákok számára, hiszen a Papp László Budapest Sportarénában egy időben, egy helyen tájékozódhatnak csaknem 50 felsőoktatási intézményről. A pécsi jogi kar képviselőitől és jelenlegi hallgatóitól megtudhatják a legfrissebb és legfontosabb információkat a képzési rendszerről, a szakokról, a felvételi esélyekről és lehetőségekről, valamint a tanulmányi és szociális juttatásokról, a kollégiumi elhelyezésről, illetve az intézmény nyújtotta szabadidős tevékenységekről is kérdezhetnek.

A kiállításról bővebben: http://kiallitas.educatio.hu/

Forrás: https://www.facebook.com/events/1438202606391364/

Elérhető a hivatalos felvételi tájékoztató és a meghirdetett képzések

Tájékoztató szemüveggel2013. december 21-én elindult a 2014-es általános felsőoktatási felvételi eljárás. 2014. február 15-ig lehet jelentkezni a szeptemberben induló alap-, mester- és osztatlan mesterképzésekre és felsőoktatási szakképzésekre. Az eljárás szabályait tartalmazó Tájékoztató és a felsőoktatási intézmények által meghirdetett képzések már olvashatók a felvi.hu-n.

További információ: http://www.felvi.hu/felveteli/jelentkezes/aktualis/megjelentek_2014A_meghirdetesek

Forrás: felvi.hu

 

A 2014-es felvételi eljárásról és a változásokról

Könyvek, jegyzetek tollalNemzeti tudományegyetem, egyetem, főiskola, közösségi főiskola – ilyen kategóriákba osztja a legújabb felsőoktatási stratégia az állami felsőoktatási intézményeket.
A nemzeti tudományegyetemek és az egyetemek alap-, mester- és doktori képzéseket, a „sima” főiskolák felsőoktatási szakképzéseket és alapszakokat, a közösségi főiskolák pedig elsősorban felsőoktatási szakképzéseket indíthatnának, utóbbiak legfeljebb egy-két alapképzést – például tanítói vagy óvodapedagógusi – tarthatnának meg.Minden szakon lesznek állami ösztöndíjas helyek, a tizenhat szakon, köztük a jogászképzésen, illetve a kommunikáció és gazdasági szakokon központi ponthatárt határoztak meg. Ezek alacsonyabbak, mint 2013-ban; akkor lejjebb kellett vinni a küszöböt, hogy a kormány ígéretének megfelelően a hallgatók 10-20 százaléka állami ösztöndíjas formában kezdhesse meg a tanulmányait.2014. január 1-jétől az alap- és osztatlan szakokon 260, a felsőoktatási szakképzéseken 220 a minimumponthatár – aki a 2014-es felvételin ennél kevesebb pontot szerez, állami ösztöndíjas és önköltséges helyre sem kerülhet be. 2015-ben 280, 2016-ban pedig 300 lesz a ponthatár az alap- és osztatlan képzéseken, a felsőoktatási szakképzésre jelentkezőknek pedig 240, illetve 260 pontot kell majd szerezniük.2014-ben már nem lehet vizsgázni ábrázoló és művészeti geometria, magyar népzene alapjai, hangtani és akusztikai ismeretek, illetve hangkultúra tantárgyból. A maradék két művészeti tárgy – a művészettörténet és a népművészet – választható közismereti vizsgatárgy lesz.

A 2014. május-júniusi vizsgaidőszaktól utazás és turizmusból csak hatodikként, az öt kötelező, illetve kötelezően választandó vizsgatárgyon felül lehet érettségizni. Megszűnnek a nemzetiségi nyelvi érettségi vizsgák is: a diákok az adott nemzetiség nyelvéből mint idegen nyelvből jelentkezhetnek ugyan érettségire, de azzal a megkötéssel, hogy a középszintű szóbelin a nemzetiségi nyelvet tanulók számára készített tételsorba a nemzetiségi ismereteket is be kell építeni.

Annak, aki bölcsész-, társadalomtudományi vagy jogászképzésre szeretne bekerülni, legalább egy tantárgyból kell majd emelt szinten érettségiznie. Több, az agrár, műszaki, illetve orvos- és egészségtudományi területhez tartozó szakon pedig két emelt szintű vizsga a feltétel. A teljes lista itt.

2013-ban startolt az új osztatlan tanárképzés, illetve az új felsőoktatási szakképzés. A jövő évi felvételin a tanári mesterszakok mellett az új tanárképzésekre is jelentkezhettek, amelyek 4+1, illetve 5+1 évesek, attól függően, hogy általános vagy középiskolában szeretnétek-e majd tanítani.

2013-tól már csak egyetemek és főiskolák indíthatnak felsőoktatási szakképzéseket (korábban felsőfokú szakképzés): diplomát továbbra sem kaptok a kétéves képzés után, a megszerzett krediteket viszont beszámítják, ha azonos szakirányban tanultok tovább.

Forrás: EDULINE

Ponthatárok 2013

pteajk-pontok

Pécsi Ponthúzó Parti a Széchenyi téren a 2013. évi felvételi ponthatárok hivatalos kihirdetése

ponthuzoparty

A Pécsi Tudományegyetem és Pécs Megyei Jogú Város együttműködésében a hagyományokhoz híven július 24-én 16.00-22.00 óra között ismét megrendezik a felvételi ponthatárok hivatalos kihirdetésének szabadtéri rendezvényét, a Ponthúzó Partit.

Az érdeklődők 16 órai kezdettel a Széchenyi téren tájékozódhatnak a Pécsi Tudományegyetem képzéseiről, és a pótfelvételi eljárásról is információt gyűjthetnek. A felvételi információk átadása és a ponthatárok kihirdetése mellett játékokkal, szórakoztató programelemekkel is készülnek a szervezők, és a Hangulatsziget Fesztivál utcazenészei teszik kellemesebbé a várakozást.

Este 8 órakor Dr. Páva Zsolt polgármester és Dr. Bódis József rektor úr köszönti a felvételizőket, ezt követően pedig sor kerül valamennyi hazai felsőoktatási intézmény hivatalos idei évi ponthatárainak kivetítésére, miközben a Space Inhalerz zenél.

Az együtt várakozás, egymás biztatása igazi közösségi élményt jelent minden évben a pécsi és környékbeli diákok számára. A rendezvényre nem csak a felvételiző diákokat várják, hanem a velük együtt izguló szülőket és barátokat is, de a program érdekes lehet a jövőjüket még csak tervezgető és jövőre felvételiző középiskolások számára is.

Pécsi Ponthúzó Parti

program

időpont: 2013. július 24.

helyszín: Széchenyi tér

(Esőhelyszín: Univ Lounge)

16.00-20.00    PTE – UP – Irány a PTE!

  • Felvételi információszolgáltatás, tájékoztatás a pótfelvételi eljárásról, a Pécsi Tudományegyetem képzéseinek bemutatása
  • Felkészültségüket mérhetik össze a résztvevők a LED falon kivetített kvízjátékban

Mit tehetsz, ha nem vettek fel? Válts lépést!

  • Tájékoztatás az érettségi utáni szakmatanulás lehetőségeiről és támogatott képzési formákról. Önismereti tesztek kitöltése és izgalmas játékok.

18.00-19.50    „Hangolódás”

  • A Hangulatsziget Fesztivál utcazenészeivel

19.30 – Játék az ETK-val, PTE-s ajándékcsomagokért

20.00Dr. Páva Zsolt polgármester és Dr. Bódis József rektor köszöntője

20.10-22.00    A 2013-as ponthatárok kivetítése

  • A Space Inhalerz zenél a ponthatárok ismertetése közben

22.00Ponthúzó Afterparty: DJ Soneec az Univ Lounge-ban

Dr. Kecskés László a PTE ÁJK új dékánja

Kecskés László, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának új dékánja. A 2013. július elsejétől regnáló dékánnal a kar helyzetéről, a változásokról és arról beszélgettünk, hogyan lehetne még több hallgatót a jogi karra csábítani a jövőben.


Elektronikusan zajlik a kommunikáció a felvételiben

Az idei felvételi eljárás ügyintézési szakaszában, illetve a ponthatárok megállapítása után is a hivatalos kommunikációs csatorna az e-mail, ezért kiemelten fontos, hogy minden jelentkező ellenőrizze a jelentkezéskor megadott e-mail címére érkező értesítéseket. A regisztrációs csomagról szóló értesítés mellett a besorolási döntésről is (kit, hová vettek fel) e-mailben kapnak tájékoztatást a jelentkezők, illetve maga a dokumentum letölthető lesz az e-felvételi felületéről. Continue reading Elektronikusan zajlik a kommunikáció a felvételiben

Diákhitel ügyintézés a kari tanulmányi osztályokon is

A Pécsi Tudományegyetemen 2013 áprilisától a Központi Tanulmányi Iroda mellett a kari Tanulmányi Osztályokon is van lehetőség a diákhitellel kapcsolatos ügyintézésre.
A TO-kon történő ügyintézés előnye, hogy a hallgatók ugyanott vehetik igénybe a diákhitellel kapcsolatos szolgáltatásokat, ahol mindennapos tanulmányi ügyeiket is intézik.

A szolgáltatással kapcsolatos általános tájékoztató megtalálható a diákhitel központ honlapján, a tanulmányi osztály munkatársai pedig készséggel segítenek az ügyintézés során.